A magyar népcsoport kialakulása
A
4220. medvetoros évben (i. sz. 180) a kabar Rakaca nyert jogot arra, hogy
kalandozásokat vezessen. A
kabarok - tagjai a 24 hun
törzs szövetségének - ekkor az Altáj
északnyugati lejtőin, és az azt követő síkságokon éltek. Rakaca nagyon
áhítozott egy győztes kalandozásra, ezért az altáji kabarok egy évig csak
fegyvert készítettek. A következő év tavaszán hatalmas ifjú sereggel elindultak
a sumérok földjére.
Távollétükben a tatárok egy korábbi sérelmük miatt rajtaütöttek az otthonmaradt kabarokon. Szállásaikat és földjeiket feldúlták, az öregeket, asszonyokat és a gyermekeket elpusztították. Töredékük menekült csak meg a “kabarvészből", akik a Turgai kapuban és az Ural környékén élő manysiknál találtak menedéket, hiszen a manysik is tagjai voltak a 24 hun törzs szövetségének. A manysiknak két elkülönült nemzetsége volt ekkoriban: a marami-por, és a merija-mos féle népek, de közös jellemzőjük volt az anyaközpontú, barátságos asszonyuralmi közösség.
Rakaca a kalandozások eredményeként rengeteg rabszolganőt hozott magával sumérföldről. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy birtokaik megsemmisültek. Rakaca úgy vélte, hogy életbenmaradásuk egyedüli útja a manysikkal való egyesülés. Ezt azonban nem mindenki osztotta, ezért közös akarattal megszüntették Rakaca fővezérségét és öccsét - Berény néven - fejedelemmé választották. Ám ezután a kabarok háromfelé szakadtak. A Rakacával tartó kabarok beolvadtak a manysik asszonyuralmi népébe. A szabad kabarok, akik tartották ősi férfiuralmi szokásukat, visszahúzódtak az Altáj vidékére. Végül Berény ifjú fejedelem úgy döntött, hogy népe - akik sem beolvadni, sem visszatérni nem akartak - egyfajta szövetségre lép a déli manysikkal. Ennek megpecsételésére Berény feleségül vette a manysik fővezérének, Kámának a lányát. A szövetség lényege az volt, hogy amikor a manysik adnak fősámánt, akkor a kabarok fővezért és fordítva. A népek viszont nem keveredhetnek, mert akkor az egyikük kezébe kerülhetne mindkét hatalom, így elsorvadna a törzsszövetség. Berény még két fontos intézkedést hozott. Az egyik, hogy megszüntette mind az asszonyuralmi, mind a férfiuralmi berendezkedést, a férfiakat és nőket egyenrangúként kezelve, bevezették a feleség fogalmát. A másik, hogy a kalandozásokból magukkal hozott sumérföldi rabszolganőket felszabadította, így lehetőséget adott arra, hogy a kabarvész után nőhiányban szenvedők feleséget válasszanak maguknak.
Berény fia, Magyar folytatta
apja munkáját. Mohón vetette bele magát népének eggyé kovácsolásába. Igyekezett
egy erős, új szövetséget is kialakítani a hun népekből, de ezt az egyre jobban
szétszóródó törzsekből már csak részben sikerült megteremtenie. Új központot
hozott létre a mai Alma-Ata
közelében Altáj-Buda néven, de
még Ordosszal is
tartották a kapcsolatot. Később Magyar hatalma egyre nőtt, ezért
elfoglalta nagyapja, Káma fejedelem székvárosát, és javasolta a manysiknak az
asszonyuralom megszüntetését. Sokan azonban ragaszkodtak hagyományaikhoz, ezért
ők az Ural felé húzódtak, azok a manysik pedig, akik Magyar
hívei lettek, a Béla folyó környékére vándoroltak. Magyar halála után kezdték az
így kialakult új népet őróla magyariaknak, ill. magyaroknak nevezni.
Ezek a törzsek félkaréjban vették körül a Déli Uralt s képezték
alapját a magyar törzsszövetségnek.