Agaba-óm
Az
agabák hajói az özönvíz lecsendesülése után ugyancsak partot értek, mégpedig
a Hangun (Huang-ho, azaz a Sárga-folyó) folyó torkolatának közelében. Itt
később megalapították Agaba városát. A folyó melletti termékeny síkságon
bőségben éltek és rendkívül ügyes kereskedők voltak. Időnként óriási
utakat tettek meg, mind a szárazföldön, mind a tengereken, mert igyekeztek
felkutatni a megmaradt többi ataiszi törzset.
A hunok az ataiszi katasztrófát követő évszázadokban egyre tovább vándoroltak kelet felé, mígnem ők is elérték a Hangun vidékét. A Hangun folyónál a jürcsik és ajnó népek háborúban álltak egymással és a hunok a jürcsikek mellé állva megnyerték a csatát, s ezért hálából nekik ajándékozták Ordosz vidékét. A hunok az ajnókat azonban nem taszították szolgasorba, hanem engedték, hogy közéjük benősüljenek, és mindőjüket felszabadították. Az ilyen bánásmódot a jürcsikek megtagadták, ezért az ajnók a hunok segítségével kiűzték onnan őket. A következő években egymással barátságban éltek, összeházasodtak.
Eközben a kinajok az elsokasodott agabákat elűzték a tengerpartról, így azok nyugat felé húzódtak. Ekkor már mintegy ezer év telt el Ataisz elsüllyedése óta. Agabáék elértek a Hangun nagy kanyarulatához, ahol a hunok éppen a szokásos Bálvány-hegyi vásárt tartották. Agaba vezér nagyon boldog volt, hogy az egykori ataiszi rokon törzzsel ismét találkoztak, akikkel a majd ezer év elteltével még mindig megértették egymást. Rögtön meg is hívta magához a hunok küldöttségét, aminek az lett az eredménye, hogy az úzok vezére, Úzon feleségül vette a bölcs Agaba leányát. Így a két rokon nép a legmagasabb szinten kötött szövetséget egymással. Az úzok közreműködésével felépítették Ordoszt (=farkasverem), mely később hosszú időre a birodalom beavatott központja lett. Mivel az áttelepülés miatt hirtelen sokan lettek, télire éhínség fenyegette őket. A bajt csak fokozta, hogy a szentnek tartott, égi eredetű medve vadászatát a hunok tiltották, ugyanakkor a medvék igen elszaporodtak a környéken, s sokszor már az embereket is veszélyeztették. Az agabák és úzok azonban nem nem tartották ezt bűnnek. A rendkívül bölcs Agabának azonban nagyszerű ötlete támadt: azzal állt elő a hunoknál, hogy az Istenek elrendelése szerint a medvéknek kegyetlenkedésük miatt bűnhődniük kell, azonban ezt medvetor keretén belül kell megtenni, és akkor ezzel a Tóremeket ki tudják engesztelni. Mikor elejtettek egy vérengző medvét és elfogyasztották a húsát, a hunok látták, hogy senkinek nem esett semmi baja tőle. Ekkor a hunok is feladták eddigi elvüket és megindult a nagy medvevadászat. A 24 napon át tartó medvetor során nagyon fontos intézkedéseket hoztak:
-
Agabát (jelentése:öreg medve) megválasztották fősámánnak
-
Megalakult az Öregek Tanácsa
-
Újjászervezték a 24 Hun Törzsszövetséget,
mely szövetség tagjai:
a
türk, kaza-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tatár,
kun,
manzsu,
kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, újgur, mongol és avar törzsek
voltak
-
A mitológiájuk egyeztetésével egységes Tórem-hit rendszert alakítottak ki
- Újra kezdték
az idő számítását, a holdév számításból áttértek a medvetoros évek
számítására. Mivel ez a medvetor Kr.e. 4040-ben volt, ez lett az első
medvetoros év
(a
2004. évünk a 15.512. tűzszerzési év, és a 6004. medvetoros év, aminek a
tavaszi napforduló jelenti az új év kezdetét)
-
Az eddig használt képírást elhagyva egységes rovásírást alakítottak ki
-
Elrendelték az őstörténelmünk, azaz az Arvisura-igazszólások rendszeres
rovását
- Meghatározták
a birodalmi közös nyelvet, amely az úz (azaz az azóta csak keveset változott
palóc-magyar) nyelv lett
-
Beindították az ötéves sámámképzéseket
- 10 évenként
kalandozások indítását határozták meg, melynek elsődleges célja a rokon
ataiszi törzsek megkeresése volt.
Világörökség lesz a hunok fővárosa